Egy értékes napnak indult. A digitális harmat hiányzott a pálmalevelekről. Délutánra kikerült a szoftverek kába villózásából.
Valami történt a valóságban. Az emberi arcokon pozitív változást vett észre néhány napja. Bukott kábelangyalok lettek a kibertér távolában rögzített videóklippek szereplőiből. A szoftverek ridegséget árasztottak. Körülötte egyre többen éltek a billentyűk kábulatában. A szavak impulzusai a teázó levegőjében halványan módosították a vendégek tudatait. A fények több rendszeren áthatolva elszívták a Föld fáinak oxigénkészletét. Fraktál és az összes bionikus rendszer ebben a gyilkos visszacsatolásban élt. A tudatán több terabyte-ot átküldött már, mindebből hasznos, alig néhány száz kilobyte dokumentáció és amit a könyvekben talált.
Mocskos egy világ volt. A könyvekben tárolt adatokhoz fákat gyilkoltak. A többi műanyag / szilícium csúcstechnológia meg más módon pusztította az élővilágot. De az információ más módon nem tudott tömegesen terjedni. Kutakodott a rideg adatmezőkön, és megtudta a könyvek szerencsére már nem fából készűltek. Ez kellemes megnyugvással töltötte el. Egy új tudatimpulzusra várt, ami elindítja őt a információdzsungelben. Hogy a kábel, melyik végén indul el, és hova fog megérkezni a város utcáin, ezek mind különös dolgok voltak. Léteznie és működnie kellett a konzerv adatmezők és a valóság textúrájában. A város szürke betontömege befelé fordította a benne élő ősi szellemet. Női szemek villózásából töltődött fel. Voltak köztük extra szemek különös villózással. Különösen az egyik pincérnő szemeit és mozdulatait találta érdekesnek. A gonosz pszichoaktív szerek állandó áramlásban tartották a gondolatait. Hideg képernyőkből néhány kamera által rögzített képsorozat. Mások rögzített emlékei. A nap lement, ez onnan tudta, hogy a közelben lévő Discont közért neonfényei felgyúltak. A szoftokból nem dőlt a pénz. A hardverek időnként bedöglöttek. A bannerek mindenhol ott villóztak a kibertérben. Hamar megérezte a különbséget a bannerek és a villózó női szemek közt. A bannerek elszívták a pénzt, a női szemek villódzása viszont energiával töltötte fel.
A kód egyszerűnek tűnt. Nem hagyni lemerülni magát, viszont minél többet töltődni a villódzásból.
VÉGE